Igen gyakori eset, hogy egy végrehajtási eljárásban az adósok azzal találják szemben magukat, hogy a végrehajtó egyszerre küld a munkáltatójuk részére megkeresést a munkabérük levonására (letiltására) és eközben a bankszámlájukra átutalt már amúgy is csökkentett fizetésük fennmaradó részét a bankszámlájuk zárolása miatt a számlavezető bankjuk is levonja.

Mivel ma már a munkavállalók fizetésüket (vagy legalábbis egy részét annak...) leggyakrabban a bankszámlájukra kapják, így annak fennmaradó részét a bankjuk vonja le a számlájukról, amint az a számlájukra átutalásra kerül, ha a bankszámlájukon inkasszó van.

Ezért ezt a két végrehajtói kényszercselekményt úgy értékelik az adósok, hogy a fizetésük kétszeresen is meg lett "sarcolva". Az alábbi írásomban leírom, mi is a kettő között a különbség, és miért van az, hogy az adósok a kettő külön intézkedést nem feltétlen tudják elválasztani egymástól.

Először is, hogy mindenkinek világos legyen el kell különíteni a két cselekményt, mert két külön végrehajtói intézkedésről beszélünk. 

1) Kezdjük a munkabér letiltással: ez esetben a végrehajtó az adós munkáltatóját, vagy az adós ellátását (nyugdíját) folyósító szervet keresi meg azzal, hogy vonja le az adós bérének/ellátásának 33%-át (egyes esetekben 50%-át, ilyen például, ha az adós munkabérére több végrehajtás miatt is kiadtak letiltást, és emiatt több tartozás miatt is kell a bérét vonni). Ez esetben a végrehajtó az adós munkáltatójának/ellátást folyósító szervnek küld levelet, hogy vonja le az adós fizetésének egy részét. Ezt azért érdemes kiemelni, mert a bankszámla zárolása esetén a végrehajtó nem a munkáltatónak küld megkeresést, hanem az adós számlavezető bankjának. Ez lényeges elhatárolási pont a kettő között. A letiltásnál a munkáltató valóban csak a fizetés 33%-át (50%-át) vonhatja le az adós munkabérének.

2) A bankszámla zárolása (inkasszó): esetén a végrehajtó az adós bankszámlavezető bankjának ad utasítást, hogy a bankszámlára érkezett összeget vonja le. És itt a lényeges különbség a mentességnél az, hogy a bankszámlavezető bank nem vizsgálhatja miért érkezett az a pénz az adós bankszámlaszámára, a banknak a beérkezett pénzt le kell vonnia, mindegy, hogy az éppen az adós fizetése, családi pótléka stb. volt. Ebből logikusan következik, hogy az inkasszóra más mentességi szabályok vonatkoznak, mint a munkabér, vagy a járandóságok letiltására.

A gyakorlatban gyakran megesik továbbá, hogy a bank a számlán lévő teljes összeget levonja, amit azonban nem tehet meg, mivel az öregségi nyugdíj minimális összegét (ami jelenleg 28 500 Ft) rajta kell hagynia a számlán, hogy az adós azzal rendelkezhessen és maradjon is valamennyi pénze az adott hónapra. Ez esetben az adós ha szeretne hozzájutni ehhez a 28 500 Ft-hoz, akkor be kell mennie a számlavezető bankjához, és a (végrehajtási törvény 79/A. § (3) bekezdésére hivatkozással) kérheti ki készpénzben a bankjától ezt az összeget, a banknak pedig ki kell adnia a részére. Ilyen esetben, a pénzért tehát ne a végrehajtóhoz menjünk, mert a mentes összeget a bankszámlavezető banktól lehet kérni, a végrehajtó nem látja mennyi van a számlán azt csak a számlavezető bank tudja, ezért annak kell a mentes összeget a számlán hagyni, illetve, ha azt is levonta kifizetni.

További lényeges különbség a két cselekmény között azok időtartama. A kiadott inkasszó ugyanis 35 napig van rajta a bankszámlaszámon, a bank csak addig zárolhatja a számlát. Egy végrehajtási eljárásban főszabály szerint egyszer ad ki a végrehajtó inkasszót, de ha a végrehajtást kérő (értsd ezalatt, akinek követelése van az adóssal szemben, pl.: bank aki kölcsönt adott, vagy a társasház, aki a közös költséget szeretné behajtani az adóson stb.) ezt kéri, akkor lehetőség van az inkasszó kiadására többször is egy eljáráson belül. Ha az adós ellen több végrehajtási eljárás is folyamatban van, akkor természetesen előfordulhat, hogy az adós bankszámlaszámára többször is zárolás érkezik. Ha a bankszámlaszáma több hónapig zárolva van az adósnak, akkor kezdhet gyanakodni, hogy több ügy is folyamatban van ellene, azt a végrehajtó tudja megmondani, hogy ez valóban így van-e, vagy csak a végrehajtást kérő kérte az ismételt inkasszót.

A munkáltatói letiltást ellenben a munkáltatónak mindaddig vonnia kell a fizetésekből, ameddig a teljes tartozás meg nem térült (tehát akár éveken keresztül). Lényeges ismét megemlíteni, hogy adósnak nem csak a munkabére vonható, de adós nyugdíja is például letiltható. A végrehajtási törvény egyébként tételesen felsorolja (a 74.§-ban), hogy milyen járandóságok, ellátások nem tilthatóak le (ami nem jelenti azt, hogy ha ezt a nem letiltható összeget a bankszámlaszámra utalják, akkor egy esetleges inkasszó esetén nem vonhatná le a számlavezető bankja). Sőt amikor az adós munkahelyet vált, az új munkáltatónak is kötelessége a kiadott letiltást folytatni, az előző munkáltató által készített tartozásigazolás alapján.

További gyakori tévhit, hogy a munkabér letiltás és az inkassszó nem adható ki egyszerre, egy eljárásban (az adósok itt gyakran a "kétszeres levonás tilalmára" hivatkoznak, amilyen tilalom egyébként nem létezik). A kettőt a végrehajtó egyszerre, de különböző időpontokban is kiadhatja, nincs jogszabályi tiltás arra vonatkozóan, hogy párhuzamosan a kettőt ne foganatosíthatná.

Mit lehet tenni, ha az adósunk ebben a helyzetben találja magát?

MIndenképp javaslom, hogy keresse fel a végrehajtót és kössön vele részletfizetési megállapodást (természetesen, ha nincs arra lehetősége, hogy egyszerre fizesse ki az adósságát, mert az ugye az eljárás befejezésének leggyorsabb módja, de ez az esetek többségében sajnos meghaladja az adósok fizetési képességét).

Részletfizetés esetén az eljárás szünetel, ami esetünkben azt jelenti, hogy a végrehajtó megkeresi a bankot, hogy az inkasszót oldja fel, illetve ír a munkáltatónak, hogy a letiltást függessze fel a részletfizetés idejére (teljesen feloldani a letiltást is akkor fogja, amikor a teljes tartozás megtérült, addig a részletfizetés idejére "csak" felfüggeszti). Ez esetben az inkasszó lekerül a számláról, és a munkáltató nem vonja a fizetésünket, tehát mindenképpen egy kellemesebb helyzet mint amikor a boltban azzal szembesül az ember, hogy nem tud kártyával fizetni...

Remélem sikerült érthetőbbé tennem, az inkasszó és a letiltás közötti különbséget a Kedves Olvasó számára. Jelentkezni fogok még végrehajtással kapcsolatos témákkal, amik tapasztalatom szerint sokakat érdekelhetnek.

Végrehajtási témakörökre vonatkozó javaslatokat kommentben is várom :)