A címben szereplő kérdés gyakran elhangzik, amikor adós szembesül vele, hogy mennyi is pontosan a tartozása, amit a végrehajtó be akar vasalni rajta. Amikor kifejtésre kerül, hogy mitől nőtt ekkorára az eredeti (tőke) tartozása, akkor jönnek a kevésbé szalonképes reakciók (a teljesség igénye nélkül: erről is a politikusok tehetnek, mert nekik mindent lehet, nekem meg fizetnem kell; jogtalan/alaptörvény/alkotmány/vérszerződés ellenes ez a jogszabály stb.). Ha ezeken túllépnek, akkor általában kissé lehiggadva és belenyugodva a tényekbe közlik, hogy igen biztos jogos, meg értik, hogy jogszabály, de ez akkor is hát na..:)

Komolyra fordítva a szót, ebben az írásomban kifejtem, hogy milyen extra költégekről, eljárási díjakról, kamatokról beszélünk egy végrehajtás során.

Sokan, amikor a tartozásra gondolnak, akkor az marad meg nekik, hogy mennyi volt a tőke (pl.: 150 000 Ft hitelt vettem fel 10 éve, a parkolás miatt 3 500 Ft-os csekket kaptam a kocsira stb.). Ezt gyakran az is megerősíti bennük, amikor egy végrehajtási jog az ingatlanukra bejegyzésre kerül mert ott mindig a tőke összege kerül feltüntetésre (pl.: "150 000 Ft és járulékai iránt"), ebből arra következtetnek, hogy annyi a tartozásuk, és meglepetésként éri őket, amikor a pontos tartozás összegét közlik velük.

(Az ingatlanra a végrehajtási jog bejegyzésénél egyébként azért a tőke összege kerül feltüntetésre, mert az a követelés "alapja", a pontos tartozás összege pedig, akár naponta változhat, ezért nem lenne célszerű a végrehajtási jog bejegyzése időpontjában fennálló követelést feltűntetni, mert az később már nem lenne pontos.)

A végrehajtási eljárás egyik alapfeltétele, hogy végrehajtást késedelmes követelés miatt indítható, tehát a teljesítési határidő letelte után van helye a végrehajtásnak. Példaként egy BKV (tömegközlekedés) járaton történt büntetéssel (értsd: "elkapott az ellenőr") fogom szemléltetni és levezetni, hogyan tevődik össze a tartozás. Szóval, ha valakit megbüntet az ellenőr az helyszínen 8 000 Ft pótdíjat von maga után. Ha ott az adós nem fizet, akkor lehetősége van 30 napon belül 16 000 Ft-al letudni a büntetést (ha nem volt bérlete a büntetéskor és később azt nem mutatja fel). Ha ennek sem tesz eleget, akkor 30 napon túl már csak 32 500 Ft megfizetésével szabadulhat a tartozásától (és a 30 nap után már késedelmi kamat is van). Az itt látható táblázat elemei kerülnek kifejtésre a táblázat alatt, ezek megegyeznek a végrehajtó által kiállított követelés kimutatás táblázatával:

A táblázat bal oldalán szereplő követelések a végrehajtást kérőt (a követelés jogosultját), a jobboldali sor összegei pedig a (végrehajtót megillető) végrehajtási költségeket részletezik.

1. Az előbb említett 32 500 Ft lesz a végrehajtási eljárásban a tőke összege. Láthatjuk, hogy már ez is jóval magasabb, mintha a helyszínen kifizettük volna a büntetést.

2. Mivel késedelmes követelésről beszélünk, így a 30 nap után már késedelmi kamat is terheli a tartozást, ez esetünkben 500 Ft végrehajtási szakaszban (és akkor egy ilyen büntetés után a kamat még egész baráti, egy pénzkölcsön után számítandó kamathoz képest), ez az idő múlásával termlszetesen gyarapodik. Így már nagyságrendileg 33 000 Ft-nál járunk.

A későbbi végrehajtást kérőnk valószínűleg a végrehajtási eljárást megelőzően maga próbálja az adóson behajtani a követelését (pl. levelet küld). Nyílván ezek sem ingyen vannak, a végrehajtást kérő tehát ezt is majd az adóson próbálja behajtani.

A végrehajtási törvény szerint ugyanis a végrehajtási és egyéb (végrehajtási lapon szereplő) költségek mind-mind az adóst terhelik, a végrehajtást kérő a költségeket, csak előlegezni köteles (más kérdés, ha nem tudnak behajtani az adóson a pénzt, akkor a végrehajtást kérő még ezeket a pénzeket is elbukja), de azt az adós viseli.

3. Amennyiben adós ekkor sem fizet, akkor a végrehajtást kérőnk kéri egy végrehajtható okirat kiállítását, ez tipikusan egy közjegyzői fizetési meghagyás (FMH), vagy bírósági határozat, amelyek eljárásainak szintén vannak költségei. A végrehajtást ugyanis minden esetben megelőzi egy peres (bírósági eljárás), vagy nem peres (közjegyzői eljárás), amelyek költségeit, díjait szintén jogszabály rendezi. Ezek a végrehajtási eljárásban majd, mint a végrehajtás kerőnél felmerült költségek (eljárási költségek) jelennek meg. Esetünkben ez 10 500 Ft (így már 43 500 Ft-nál tartunk). Példánkban a közjegyzői kamara részére járó MOKK költségátalányt, mint költséget fel sem számoljuk, de ez is megjelenhet további közjegyzői költségként egy végrehajtási eljárásban.

4. Mivel a végrehajtást kérő jogi képviselőjén keresztül jár el (szinte minden esetben), aki szintén nem ingyen végzi tevékenységét, így a végrehajtható okiraton az ő képviseleti költségei is megjelennek. Ez a végrehajtási eljárás tartozás kimutatásán, mint perköltség jelenik meg. Itt sokan felkapják a fejüket, hogy egy közjegyzői fizetési meghagyásnál nincs is per! Igen, de a végrehajtási törvény kimondja, hogy a végrehajtható okiratot kiállító közjegyzőt, úgy kell tekinteni, mint a végrehajtható okiratot kiállító bíróságot, így hiába nem volt per, perköltség ekkor is van, de ha így jobban érthető nevezhetjük "nemperes" költségként is, mivel az eljáró jogi képviselő a közjegyző, mint "bíróság" előtt ugyanúgy jár el, mintha bírósági eljárásban vett volna részt. Esetünkben a perköltség 10 750 Ft (összesen: 54 250 Ft-nál járunk, és még a végrehajtóhoz el sem jutottunk). Sőt ennek a perköltségnek még lehet szintén kamata: ez a táblázatban mint perköltség kamata szerepel (jelen példánkban ez sem jelenik meg költségként).

5. Eljutottunk oda, hogy a végrehajtást kérőnk kéri a végrehajtási eljárás lefolytatását. A végrehajtó azonban mindaddig nem kezdi meg a végrehajtási eljárást érdemben, ameddig a végrehajtást kérő meg nem fizette a végrehajtási költségelőleget, aminek a neve is mutatja, hogy a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás költségeit előlegezi meg (részben). Ez a táblázatunkban a végrehajtást kérőnek járó költségrészt fedi. Ezt az összeget kell megfizetni a végrehajtást kérőnek ahhoz, hogy elinduljon az eljárás, ez most példánkban 8 500 Ft (ennek megfizetése alól lehetnek kivételek, például gyerektartás behajtása iránt indított eljárásokban, ahol a végrehajtó előleg nélkül köteles megindítani az eljárást).

Ezzel eljutottunk táblázatunk második feléhez a végrehajtási költégekhez. A végrehajtási költségekről külön jogszabály a 35/2015 IM rendelet (a továbbiakban díjszabási rendeletnek nevezem) rendelkezik.  A végrehajtó tehát a költségeit nem maga álllapítja meg, hanem szigorúan jogszabályi előírások alapján számolja ki az adott ügyre. Ezeket röviden kifejtem miket is fednek, részletes leírásukat az előbb említett IM rendeletben találod, ahol az is meghatározásra került, hogy milyen módon kell kiszámolni az adott ügyre az aktuális végrehajtási költségeket.

A teljesség igénye nélkül tehát:

- munkadíj: a végrehajtási ügyértékhez igazodóan megállapított díj, amely mint a neve is mutatja az ügyre fordított végrehajtói munka (tevékenység) után jár

- költségátalány: a végrehajtói iroda fenntartásával kapcsolatos költségek fedezésére szolgál (pl.: számítógépek beszerzése, munkavállalók munkabére stb.)

- készkiadás: a díjszabási rendelet felsorolja, hogy mit számolhat el a végrehajtó készkiadásnak (11. §), ilyen lehet például egy lefoglalt gépjármű elszállítása és annak tárolása

- munkadíj dsz. 10. § szerint, utazási költségátalány: a végrehajtót a helyszíni eljárása után illetik meg, amivel a helyszíni eljárás költségeit fedezik (pl.: gépjárművel kimenni, az ott töltött munkaidő után járó díj), hogy mi is ez a helyszíni eljárás azt külön cikkben fogom kifejteni

- MBVK általános költségátalány: ez a Végrehajtói Kart, és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (ami a Végrehajtói Kar ellenőrző szerve) illeti meg a végrehajtói szervezetrendszer fenntartásáért, igazgatási és nyílvántartási tevékenysége végzéséért, valamint egyéb feladatai ellátásáért, a Minisztérium részére pedig a Kar feletti felügyeleti tevékenysége ellátásáért; erről egyébként nem a díjszabási rendelet, hanem a végrehajtási törvény (34/A. §.-a) közvetlenül rendelkezik, továbbá ez csak sikeres behajtás után számolható el a végrehajtási költségekkel azonos sorrendben (tehát ha térülés volt az eljárásban)

- jutalék: ez szintén csak akkor jár a végrehajtónak, ha az eljárásban volt térülés (mondhatni egyfajta sikerdíj a sikeres behajtás után, ez olyan arányban jár alapesetben, amilyen arányban a követelést behajtják, tehát ha nem az egész követlés térült meg hanem csak a fele, akkora jutaléknak is nagyjából a fele illeti meg a végrehajtót).

Példánkból levezetve látható tehát, hogy így lesz a 8 000 Ft-os pótdíjból, majdnem 80 000 Ft-os tartozás. Persze ez az arány nem csak ebben a példában állja meg a helyét, hasonlóan alakul a tartozás például egy parkolási bírság, vagy közüzemi elmaradás esetén is, és akkor a magas kamatozású hitelösszegekről még nem is beszélek, ahol a kamat már nem ilyen "baráti" mint egy ilyen jellegű büntetés esetében.

Tanulságképp leszűrhető ebből, hogy ha valamilyen tartozásunk van lehetőleg ne engedjük eljutni végrehajtásig a dolgot, rendezzük lehetőségeinkhez képest minél előbb, mivel annál kevesebb extra költséget kell megfizetnünk, minél hamarabb fizetünk.

Igen, tudom a tartozás rendezésének sokszor egyéb külső korlátai is vannak, de ne dugjuk a fejünket a homokba ("nekem volt jegyem csak nem működött a jegykezelő a buszon, akkor sem fizetem ezért ki" stb.) ha tudunk a tartozásunkról, mert attól csak a saját helyzetünket nehezítjük. A végrehajtó már hatóságként jár el, egy ilyen eljárás meg nyílván senkinek nem hiányzik a feje fölé...