A mai világban a saját (vagy családi) gépjármű (és értem ezalatt a gépkocsit, kisteherautót, kamiont, motort, buszt stb.) sok ember számára a legfontosabb és leggyakrabban használt közlekedési eszköz, amely az életünk része és a mindennapi ügyek intézéséhez, sőt egyes esetekben a munkavégzésünkhöz nélkülözhetetlen. 

Érthető tehát, hogy az adósok egy igen jelentős hányadát érzékenyen érinti, amikor a végrehajtó megküldi a részére a foglalásról szóló jegyzőkönyvet, vagy rosszabb esetben egy igazoltatás során szerez róla tudomást az adósunk, hogy a gépjárműve már ki lett vonva a forgalomból.

Nem véletlenül emeltem ki az előbbi két esetet külön. A végrehajtó ugyanis, amikor a gépjárművek nyilvántartása alapján meggyőződik róla, hogy adós rendelkezik gépjárművel, akkor első lépésként a gépjármű foglalása iránt intézkedik.

Mit jelent a gépjármű foglalása?

Azt, hogy a végrehajtó megküldi az adós (főszabály szerint) lakóhelye szerint illetékes okmányirodának a foglalási jegyzőkönyvet (ez ugyanaz az a jegyzőkönyv, amit az adós is megkap postán), és ez alapján az okmányiroda bejegyzi a foglalás tényét a gépjármű nyilvántartásba. A foglalást tehát nem a végrehajtó jegyzi be közvetlen, hanem az illetékes okmányiroda. A foglalás alatt ebben az esetben ne a fizikai értelemben vett foglalást értsük, tehát, hogy a végrehajtó kijön és elveszi a kocsikulcsot és elviszi a kocsinkat. A foglalás joghatása ilyenkor az, hogy a gépjárművet az adós még használhatja (tehát a forgalomból még nincs kivonva), de eladni már nem tudja (elidegenítási és terhelési tilalom van rajta).

Gyakori eset az is, hogy ilyenkor az adós mégis túlad a kocsin, aztán az új "tulajdonos" (aki így nem válhat ténylegesen tulajdonossá), amikor megy be az okmányirodába átiratni a gépjárművet szembesül azzal, hogy azt bizony nem tudja megtenni. Ilyenkor előfordulhat ugyan, hogy a járművet az adós előbb eladta, mint, ahogy a foglalás bejegyzésre került, de a gépjármű nyilvántartás a közhiteles nyilvántartás, vagyis az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy ami ott szerepel az megfelel a valós tulajdoni viszonyoknak. Tehát ilyenkor a gépjárművet nem tudják addig átírni a vevő nevére, ameddig az adós gépjárművére bejegyzett foglalása(i) nem kerül(nek) törlésre. Hogyan lehet törölni a foglalás(oka)t? A legegyeszerűbb módja ennek: meg kell fizetni (a teljes) tartozást/tartozásokat.

Mégegyszer kiemelem, mert a "vevők" ezt gyakran nehezen fogadják el: ameddig a gépjármű nem lett a foglalás(ok) alól feloldva, addig nem lehet a vevő a gépjármű tényleges tulajdonosa (nyilvántartás szerinti tulajdonosa), hiába is van már az a birtokában (mert a birtoklás és a tulajdonlás nem egy és ugyanaz, de ebbe most nem mennék bele).

Tehát amennyiben a gépjármű foglalásra került, és az okmányiroda azt a nyilvántartásba bejegyezte, akkor a foglalás megvalósult és a gépjárművet elidegenítési és terhelési tilalom terheli, DE még forgalomban használhatja az adós. Az okmányirodai foglalás bejegyzésétől számított 30 napot követően intézkedhet a végrehajtó a gépkocsi forgalomból kivonása iránt. Ez a folyamat ugyanúgy zajlik le, mint a foglalás, vagyis a végrehajtó jegyzőkönyve alapján az illetékes okmányiroda vonja ki a forgalomból a gépjárművet. Azt gondolom ez bővebb kifejtést nem igényel, ilyenkor az adós a forgalomban sem használhatja a gépjárművét, vagy ha mégis megtenné, akkor azt kockáztatja, hogy a rendőrök igazoltatás esetén leveszik a rendszámot és elveszik a slusszkulcsot, aztán mehetünk tovább más módon (ha tömegközlekedéssel tennénk ezt ne felejtsünk el jegyet/bérletet venni, nehogy amiatt is esetleg legyen egy újabb végrehajtásunk :).

Megvalósulhat továbbá a fizikai foglalás ténye is, amikor az adós (ha együttműködő) beszállítja a végrehajtó által kijelölt helyre a gépjárművet árverés céljából.

Ilyenkor gyakran következik be a 22-es csapdája, amikor az adós gépjárműve ki van vonva a forgalomból, és a végrehajtó felhívja, hogy szállítsa azt be a kijelölt telephelyre. Ez valóban nem egy egyszerű eset...

Ilyenkor azt javaslom az adósnak, ha együttműködő, hogy közölje az előbb fennálló ellentmondásos helyzetet a végrehajtóval (vagyis, hogy nem tudja beszállítani a járművet, mivel nincsen forgalomban) és egyúttal közölje a gépjármű fellelhetőségi helyét. Ilyenkor a végrehajtó azt beszállítathatja, de ne felejtsük el, hogy ennek a költsége az is adóst terheli (mint minden végrehajtási költség). Ne felejtsük el ez esetben leadni továbbá a gépjármű kulcsát, forgalmi engedélyét, törzskönyvét. 

Problémásabb az eset, ha az adóst nem igazán hatja meg a foglalás ténye és a végrehajtó felszólítása ellenére sem szállítja azt be (ennek sokszor az is az oka, hogy az adósok nem veszik át a részükre küldött leveleket, így sokszor nincsenek is igazán tisztában azzal, hogy hol is tart az eljárásuk). Vagy az adós egyszerűen nem működik együtt. Ilyenkor is sor kerülhet egy esetleges fizikai lefoglalásra (pl.: egy helyszíni eljárás során fellelik adós címén a gépjárművet), de ha ez sem járt sikerrel, akkor a végrehajtó a bírósághoz beterjesztheti rendbírság kiszabása iránti indítványát, tekintve, hogy az adós a végrehajtási eljárásban foglalt kötelezettségének nem tett eleget (lásd: Vht. 45/A. §.). A bíróság által kiszabott rendbírság összege szintén az adós tartozását növeli (más kérdés, hogy van-e értelme kiszabni az adóssal szemben, ha amúgy sem tudnak tőle egy fillért sem bevasalni, mert ilyenkor legfeljebb a végrehajtó generál saját magának extra munkát...).

De mi történik akkor a gépjárművel, ha az foglalásra kerül és a végrehajtónak sikerül is azt fizikailag fellelnie, vagy az adós azt beszállítja?

Hát a végrehajtó a gépjárművet (mint adós lefoglalt ingóságát) megpróbálja pénzzé tenni, hogy az a pénz az adós tartozását csökkentse. Ennek legkézenfekvőbb módja pedig az árverés, mert a végrehajtó nem csak ingatlan árveréssel foglalkozik. Amennyiben felkeltette a Kedves Olvasó figyelmét az előbbi mondat,és venne gépjárművet árverésen akkor javaslom felkeresni az alábbi linket: https://arveres.mbvk.hu/arverezok/

A gépjármű foglalás alapvető célja tehát, hogy abból a későbbiekben térülés történjen, de másik cél lehet, amiért a végrehajtó gépjárművet foglal, az éppen a bevezetésben foglaltakra vezethető vissza, tudni illik, hogy sokak számára az a mindennapi életük fontos része, mert ezzel járunk dolgozni, vagy ezzel visszük a gyerekeket zongora órára stb.

Vannak azonban olyan esetek, amikor az adósnak a foglalás, de főleg a forgalomból kivonás a megélhetését, vagy a mindennapi mozgását korlátozza (pl.: a taxis taxija kerül foglalásra, vagy egy mozgáskorlátozott gépjárműve kerül lefoglalásra). Erre az esetre a végrehajtási törvény rendelkezik olyan lehetőségről, hogy az adós a gépjármű elárverezéséig használhassa azt. Lásd: Vht. 103. § (5) bekezdés, és a 103. § (8) bekezdése. Ennek is azonban meghatározott feltételei vannak és csak a gépjármű árveréséig használható!

Ez alól egy kivételt említ a törvény, amikor a gépjármű mentes a foglalás alól (értsd ezalatt, hogy a végrehajtó nem foglalhatja le), amikor az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen a gépjármű (pl.: fuvaros, pizzafutár) és annak becsértéke nem éri el motorkerékpár esetén a 150 000 Ft-ot, személygépkocsi esetén az 1,2 millió Ft-ot, busz, és tehergépkocsi esetén a 3,5 millió Ft-ot, nyerges vontató (+ szerelvénnyel együtt) az 5 millió Ft-ot. De ha az adós időközben felhagy e tevékenységével, akkor már foglalható a gépjármű.

Egyébként, ha az adós foglalkozásához nem nélkülözhetetlen a gépjármű akkor legyen bármilyen alacsony is annak becsértéke a végrehajtó lefoglalhatja azt. Más kérdés, hogy ilyenkor nem feltétlenül éri meg árverezni, mert lehet, hogy annak költsége meghaladja a gépjármű értékét. Az alacsony értékű gépjárművek foglalásának, de főleg forgalomból kivonásának ez esetben az lehet a célja, hogy ezzel az adóst fizetésre bírja, mert lehet, hogy az adós azt a mindennapokban használja és szüksége van rá...

A becsértékre áttérve, amit a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvön feltüntet. Ezzel az adósok sok esetben egyébként nem értenek egyet sokallják, vagy éppen keveslik azt. Ez esetben lehet, hogy igazuk is van, a gépjármű többet ér, vagy éppen nem ér annyit, ez azonban igazából teljesen lényegtelen. Elmondom miért: a becsértéknek alapvetően akkor van szerepe, ha a gépjármű árverésre kerül, ahova jobb esetben el sem jut az eljárás. Ha alacsony a becsérték, akkor az árverésen a potenciális vevő jelöltek úgyis ismerik általában annyira a gépkocsikat, hogy tudják meddig "éri meg" licitálni arra, tehát mondhatni az árverés úgyis korrigálja az árat. Ha a gépjármű tényleg többet ér, akkor az árverésen úgyis nagy valószínűséggel a tényleges értékéhez közeli áron fog elkelni. Mondhatni a piac beárazza azt.

Ha meg túl magas a becsérték, akkor meg legfeljebb nem fognak licitálni, aztán a követekező árverés(ek)en már úgyis leszállítják a minimális árat, és legfeljebb akkor kel el a reális értékén.

A lényeg, hogy ne azzal foglalkozzunk a végrehajtó milyen összegre becsülte azt (sok esetben úgyis úgy becsüli meg az értéket, hogy a gépjárművet még nem is látta), inkább foglalkozzunk az eljárással magával, hogy ne jusson el addig (az árverésig) az eljárás, hogy a becsértéknek ténylegesen szerepe legyen. 

És végezetül mit tud tenni az adós, hogy a kocsiját használni is tudja, iletve el tudja adni?

Ahhoz, hogy használni lehessen a gépjárművet, ahhoz forgalomban kell legyen.

Hogyan érhetem el, hogy forgalomban maradjon?

Ha a gépjárműre foglalás került, akkor a fentebb leírtak alapján még (legalább) 30 nap van a forgalomból kivonás megelőzésére. Ennek legegyszerűbb módja egyértelműen a tartozás kifizetése, ugyanis ilyenkor az eljárás befejeződik és a foglalás is lekerül a gépjáműről (vagyis szabadon el is adhatom). Az esetek jelentős részében azonban az adósoknak erre nincsen anyagi lehetőségük, de ha egy részletfizetésben sikerül megállapodnia a végrehajtóval, vagy a követelés jogosultjával, akkor leszünetelteti a végrehajtó az eljárást. Szünetelés esetén a végrehajtó nem "mehet tovább", tehát nem foganatosíthat továbbá eljárási cselekményt (pl.: esetünkben a forgalomból kivonás iránti intézkedést). Részletfizetés esetén a foglalás rajta marad a gépjárműn, de használni tudjuk. A foglalás azonban csak akkor kerül le a gépjárműről, ha a teljes tartozás kifizetésre kerül és a végrehajtó befejezi az eljárást.

Mi van akkor, ha a gépjármű már a forgalomból kivonásra került?

Ilyenkor is a fentebb leírtakat ajánlom (tehát teljes befizetés, vagy részletfizetés). Ha már kivonásra került a gépjármű a forgalomból és azután köt az adós részletfizetést, akkor a végrehajtó az eljárás leszüneteltetésével egyidejűleg intézkedik a gépjármű fogalomba visszahelyezése iránt. Viszont ilyenkor a foglalás ugyanúgy rajta marad a járművön, amíg a teljes tartozás meg nem térül. Teljes befizetés esetén természetesen a foglalás is lekerül a gépjárműről és a forgalomba is visszahelyezik.