Kedves Olvasó!

Ez a bejegyzés a 2020 márciusában életbe léptetett rendelkezéseket tartalmazzák, azonban az idén (2021 március 11-én) életbe léptetett szigorított szabályok (szinte) teljesen megegyeznek a tavaly (2020) tavasszal alkalmazott rendelkezésekkel, így jelen helyzetben is megállják a leírtak a helyüket, jelen állás szerint 2021. április 5-ig (egyes intézkedések az ezt követő 15 napig: április 20-ig), azonban a korábbi tapasztalatok ismeretében ez meghosszabbításra is kerülhet...

Jó olvasást kívánok, kérdés esetén kommenteljen bizalommal! A bejegyzés maga pedig:

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyzetet részleteznem valószínűleg nem kell a Kedves Olvasó előtt, jelenleg kevés olyan ember van hazánkban, de kerek e világon is, akit ne érintene valamilyen formában a járvány, valamint az azzal járó intézkedések, és azok gazdasági hatásai.

Szintén felkapott téma jelenleg, hogy a hitelszerződések kötelezettei (hitelfelvevők) 2020 végéig a hitel törlesztésére moratóriumot kaptak, legyenek azok magánszemélyek, vagy cégek.

Fontos elhatárolnunk ezt a végrehajtási (kilakoltatási) moratórium intézményétől, amelyet a végrehajtási törvény 182/A. §-a szabályoz, amely szerint a kilakoltatási moratórium november 15-től- április 30-ig tart. Tehát ezen időszak alatt az adós nem rakható ki lakóingatlanából (nem kerülhet az utcára csúnyán fogalmazva). Azonban ez a szabályozás nem csak az idei évre vonatkozik, hanem minden év november 15- április 30 közötti időszakára.

Jelen állás szerint (03.21.-én) ez a moratórium nem került meghosszabbításra a nemrég kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, de jelentős esély mutatkozik rá, hogy ez április végéig változni fog, mivel mind jogalkotói, mind jogalkalmazói oldalról (értsd Országgyűlés, kormány, végrehajtói kar) részéről hajlandóság mutatkozik ennek meghosszabbítására a kialakult gazdasági helyzetre tekintettel.

Fontos továbbá azt is hangsúlyozni, hogy a végrehajtási moratórium meghosszabbítása nem egyenlő a végrehajtási eljárás felfüggesztésével! Azt látom, hogy a közbeszédben, de ami még nagyobb probléma a médiában is keverik a két fogalmat.

A végrehajtás felfüggesztését a végrehajtást foganatosító bíróság (akinek az illetékességi területén működik az eljáró végrehajtó) rendelheti el a végrehajtási törvény 48. §-a alapján, az adott, konkrét eljárás vonatkozásában (tehát a bíróság a felfüggesztés alkalmazását az adott ügyre rendeli csak el). A végrehajtás felfüggesztése vonatkozhat külön az adós meghatározott vagyontárgyára (pl.: csak az ingatlanra vonatkozóan van az eljárás felfüggesztve, de pl. az adós bankszámlája zárolható), de a felfüggesztés valamennyi végrehajtói intézkedésre is kiterjedhet (lásd végrehajtási törvény 50. §-a), sőt a leggyakrabban ki is terjed.

Tehát a végrehajtás felfüggesztése és a kilakoltatási (végrehajtási) moratórium nem egy és ugyanaz.

Tovább bonyolítja a képet, hogy a kialakult gazdásági helyzetre tekintettel nemrég a hiteltörlesztésre moratóriumot kaptak a hitelfelvevők.

Ez szintén nem jelenti azt, hogy emiatt a végrehajtási eljárások felfüggesztésre kerültek volna, sokszor több okból sem.

Egyrészt végrehajtási eljárás nem csak hiteltartozás nem teljesítése esetén kérhető. A végrehajtási eljárások döntő többsége nem hitelszerződés alapján indul, gondolok itt arra, hogy végrehajtás kérhető közüzemi elmaradás, parkolási bírság, BKV büntetés stb. miatt is.

Másrészt a végrehajtási eljárás egyik fontos alapfeltétele, hogy a követelés kötelezettje (az adós) késedelembe esett, tehát az eredeti fizetési határidő(k) szerint nem teljesített. Így a végrehajtási eljárást megelőzi az, hogy a bank a szerződést felmondja, tehát ekkor már a szerződés nem áll fenn a felek között, így eleve kizárt, hogy fennálló hitelszerződés alapján végrehajtási eljárást lehessen folytatni az adós ellen.

Ebből kikövetkeztethető az, hogy akivel szemben végrehajtási eljárás van folyamatban arra a jelenlegi hitelfizetési moratórium sem vonatkozik. Ez persze nem zárja ki, hogy a jogalkotó ezt követően a kialakult nehéz helyzet miatt a későbbiekben nem szabályozza, vagyis nem rendeli el esetleg egyes végrehajtási eljárások szüneteltetését meghatározott időre, mint, ahogy korábban tette ezt a ún. "devizatörvény" esetén, amely a korábbi deviza hitelesek eljárásait szüneteltette egy ideig.

Fontos azonban kiemelni, hogy a "devizatörvény" is csak azokat a végrehajtási eljárását szüneteltette, amik devizában felvett kölcsön miatt indultak. Ennek oka akkor az volt, hogy a devizában felvett kölcsönök törlesztőrészletei olyan szinten megemelkedtek, hogy azt sok hitelfelvevő nem bírta fizetni, és emiatt az államnak közbe kellett lépnie.

Elképzelhető, hogy a jelenlegi helyzet miatt anyagilag veszélyeztettek is hasonló állami segítséget kaphatnak, amennyiben az a társadalom hasonlóan széles rétegét fogja érinteni, de arra semmiképp ne számítsunk, hogy akivel szemben jelenleg is folyamatban van végrehajtási eljárás (korábbi tartozás miatt) azok közül mindenki fizetési haladékot, könnyítést kap, főképp, ha a végrehajtási eljárás nem is hitelszerződés miatt indult ellene.

Az megint más kérdés, hogy aki eddig a végrehajtási eljárásban részletet, befizetéseket rendszeresen teljesített, de azt a jelenlegi helyzet miatt már nem fogja tudni folytatni, azok sorsa mi lesz. Véleményem szerint ők számíthatnak a végrehajtók, követelés jogosultjainak rugalmasabb hozzáállására, valamint az állam segítségére is, egyezkedni ugyanis mindig van lehetőség a végrehajtási eljárás során is, ezt ne felejtsük el!

Remélem sikerült néhány félreértést tisztáznom a fenti fogalmakkal kapcsolatosan, kívánok mindenkinek sok erőt, és kitartást ezekben a nehéz időkben.