Az esetek nagy többségében, amikor levelet küld számunkra, vagy valamely családtagunk számára a végrehajtó az első (érthető) reakció a részünkről legtöbbször a riadalom.

Javaslom, hogy az első ijedtségen túlesve higgadtan üljünk neki és olvassuk végig akár többször is a levelet, ugyanis annak célja alapvetően a tájékoztatás az eljárásról, vagy a levélben megtett cselekményről.

Fontos leszögezni, hogy a  végrehajtás nem egyenlő azzal, hogy jön a végrehajtó és ki fog rakni minket a lakásból, minden szó és figyelmeztetés nélkül, ahhoz, hogy odáig eljusson egy végrehajtási eljárás hosszú idő (gyakran több év) szükséges, és ha el is jut oda, akkor is csak meghatározott feltételekkel történhet meg, tehát nem minden esetben van erre lehetősége.

Amennyiben azonban követjük ennek a bejegyzésnek a javaslatait jó eséllyel odáig nem jut el az ügy(ünk), ez nem feltétlen jelenti sajnos, hogy az minden esetben elkerülhető, de a végrehajtások igen kis százaléka végződik csak ilyen sajnálatosan, ez sokszor az adós együttműködési hajlandóságán is múlik.

Gyakorlati tapasztalat alapján mondhatom, hogy sok eljárásban érintett (és itt nem véletlen nem az adós szót használom, mivel rengeteg egyéb módon érintett személy is kaphat egy üggyel kapcsolatosan levelet), vagy rokona/rokonai hirtelen ijedelmében berohan a végrehajtóhoz, ami nem biztos, hogy célravezető (azonban inkább ez legyen, mintsem nem foglalkozunk a levéllel), de ha a következőkben felvázolt kérdésekre nem kapjuk meg a választ arra, hogy mi az amit a levél tartalmaz, forduljunk bizalommal az eljáró végrehajtóhoz, ne féljünk segítséget kérni tőle, mivel az ügy megfelelő módon történő rendezésében Ő is érdekelt.

Tehát felbontjuk a levelet, végigolvassuk mi szerepel benne, ha esetleg valami elsőre nem egyértelmű nyugodjunk meg, ez a laikus olvasóval gyakran megesik, mivel jogi nyelvezete nem egyszerű, azt gyakran csak a végrehajtásban jártas személyek, szakértők tudják elsőre értelmezni. Sokszor találkoztam már azzal is, hogy a levelet elolvassák, tudomásul veszik a leírtakat és szépen beteszik a fiókba a többi "papír" közé megőrzésre. Ezt csak abban az esetben javaslom, ha egyértelmű számunkra miről szól az irat, és tudjuk, hogy azzal további teendők nincs (pl.: jegyzőkönyv az eljárás befejezéséről).

A leggyakoribb esetben azonban a levélre célszerű reagálni valamilyen módon a saját, vagy a levél címzettje érdekében. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy a végrehajtó az eljárásban hatósági szervként jár el (az állami jogérvényesítést képviselő hatóság) kezeljük ennek megfelelően a levélben leírtakat, az abban foglalt "fenyegetéseket" ugyanis a végrehajtásról szóló törvény is tartalmazza, ami felhatalmazza a végrehajtót az abban foglaltak foganatosítására.

Ha nem egyértelmű továbbra sem miért is kaptunk levelet, mindenképp keressünk fel szakembert a témában: a témában jártas jogi képviselőt (ügyvédet), vagy a végrehajtót, akinek az elérhetősége, ügyfélfogadási rendje az általa küldött iratokon szerepel, ha esetleg valamiért mégsem egyértelmű, hogy hol, mikor érhető el a végrehajtó, akkor az mbvk.hu/nevjegyzek.php oldalon a végrehajtó nevére, vagy jelölőszámára (pl. 282.V.) rákeresve megtaláljuk a végrehajtói kar nyilvántartása szerinti elérhetőségeit. Ha ez sem vezetne eredményre, javaslom az mbvk.hu/kapcsolat.html címen lévő elérhetőségeken tudakozódni. Célszerű lehet még továbbá a végrehajtást kérőt is felkeresni abban az esetben, ha a tartozásról tudomásunk van és szeretnénk vele közvetlenül tárgyalni. A végrehajtást kérő a követelés jogosultja (pl.: hitelező bank, társasház, parkolási társaság, vagy a kölcsönt adó személy stb.), ha elolvassuk figyelmesen a végrehajtó levelét az Ő elérhetőségeit is megtaláljuk rajta!

A fentebb leírt szakértők, érintettek felkeresésével egyrészt tisztázni tudjuk felmerülő kérdéseinket, továbbá velük közösen megkísérelhetjük a végrehajtási ügy mindenki számára megfelelő rendezését. Semmiképp nem javaslom az "indulatból történő" ügyintézést, mert az nagy valószínűséggel csak ront a helyzetünkön! Ha valamilyen okból a végrehajtást kérőt nem akarjuk felkeresni, akkor intézzük a végrehajtónál az ügyünket, de ugyanez fordítottan is igaz lehet, ha pedig végképp egyiküket sem akarjuk megkeresni bízzuk ügyünket jogi képviselőnkre, meghatalmazottunkra, de semmiképp ne dugjuk fejünket a homokba, a követelés nem fog elfelejtődni, elévülni magától.

További gyakorlati probléma szokott lenni, hogy a levél nem számunkra érkezett, de mi vettük át és mindenképp mi szeretnénk intézni az ügyet, ez esetben mindenképp szerezzünk meghatalmazást a levél címzettjétől valamilyen módon, különben nem fogunk tudni eljárni helyette, ne próbáljunk eljárni anélkül, mert nem fogunk tudni és "el leszünk küldve", ez jogszabályi előírás és nem azért kérik el tőlünk, hogy ezzel is hátráltassák az ügyintézésünket. Meghatalmazásra mintát könnyen találhatunk egy netes kereséssel is, a lényeg, hogy az legyen benne leírva, hogy az érintett meghatalmazza az ügyet intézőt, hogy helyette végrehajtási ügyeiben eljárjon. Ha ezzel megóvtam e sorok olvasóját egy felesleges kör megfutásától, már megérte ezt a bejegyzést létrehozni :)

Ha azonban a levél tartalma nem egyértelmű számunkra és nincs meghatalmazásunk, akkor is nyugodtan kérjünk felvilágosítást, arról, hogy mi is szerepel benne, de ilyenkor csak általános tájékoztatást fogunk kapni a levél tartalmáról, hogy mit is jelent (pl.: letiltásnál a munkáltató a bér harmadát le fogja vonni), de konkrét információt az adott ügyről (pl.: mennyi a pontos tartozás, mikor fizetett az adós utoljára stb.) nem fogunk kapni, ennek adatvédelmi okai vannak, a végrehajtó pedig ezekhez kötve van.

A következőkben a teljesség igénye nélkül sorba veszem, hogy melyek a leggyakoribb levelek, amiket a végrehajtótól kaphatunk, és azok mit is jelentenek (természetesen ezeken kívül még számos ok miatt kaphatunk a végrehajtótól levelet):

- bírósági végrehajtói felhívás tartozás haladéktalan megfizetésére: ezt a levelet a végrehajtó az eljárás elején küldi ki, amiben rövid leírást kapunk a végrehajtás tényéről, menetéről, állásáról; ehhez alapesetben a végrehajtó csatolja a végrehajtható okiratot (pl.: közjegyzői fizetési meghagyás, bírósági végzés), ami a követelés jogerős alapját képezi, a végrehajtó ez alapján jár el az ügyben; itt (jó esetben) még az eljárás elején járunk, célszerű már ekkor felkeresni a végrehajtót, végrehajtást kérőt, mielőtt az kellemetlenebbül érne minket (lásd a lentebbi levelek).

- részletfizetési jegyzőkönyv: itt arról van szó, amit a jegyzőkönyv neve is takar egy részletfizetés megállapításáról/ részletfizetési megállapodásról, a végrehajtási eljárásban az esetek túlnyomó többégében ugyanis lehetőség van részletfizetési kedvezményre (részletesen lásd az erről szóló külön bejegyzésem).

- (rész)díjjegyzék: ez a végrehajtó által elszámolt pénzek felosztását írja le (kinek mennyi jut belőle), ennek értelmezése gyakran jogi, pénzügyi ismereteket is feltételez, kiállítása szintén jogszabályi kötelezettség.

- letiltás: ezt a végrehajtó az adós munkáltatójának (is) megküldi, ez azt jelenti, hogy a bérünk (és igen itt most a hivatalosan bejelentett bérünkre gondolok) 33%-át vonnia kell alapesetben a munkáltatónknak, ha már korábban is kaptunk ilyet másik eljárásban, akkor további 17%-ot kell vonnia a munkáltatónknak (tehát összesen a fizetésünk 50%-át vonhatja maximum), bővebben erről másik bejegyzésemben már szintén írtam.

- hatósági átutalási megbízás, vagy másnéven inkasszó: ez a bankszámlánk zárolását jelenti, vagyis azt, hogy a kártyánkkal nem tudunk fizetni, pénzt felvenni, nem tudunk utalni, továbbá a számlánkon lévő pénz a bankszámlavezető bankunk levonja és továbbutalja a végrehajtónak (erről bővebben szintén írtam a "Zárolta a végrehajtó a bankszámlámat, de a fizetésemet már vonja a munkáltatóm, most akkor mi is van?" című bejegyzésemben), a zárolás egyébként 35 nap után automatikusan lekerül a számláról, ha mégsem akkor kezdhetünk gyanakodni, hogy több zárolás is érkezett a számlánkra.

-gépjármű foglalási jegyzőkönyv: ez esetben a végrehajtó lefoglalta a (nevünkön lévő) gépjárművet, ez alatt nem fizikai foglalást kell feltétlen érteni, hanem a foglalás tényét az illetékes okmányiroda bejegyzi, és emiatt a gépjárművet nem tudjunk eladni, de a gépjármű még forgalomban van, tehát használhatjuk (feltéve persze, ha más eljárásban még nem került forgalomból kivonásra), bővebben lásd: "Mit tehetek, ha lefoglalta a végrehajtó a gépjárművem" című bejegyzést.

- felhívás gépjármű forgalomból történő kivonása iránt: itt már a gépkocsi nem csak le van foglalva, hanem forgalomból kivonásra is kerül, tehát már nem használhatjuk forgalomban, ezt értelemszerűen mindig megelőzi (legalább 30 nappal) a gépjármű foglalása, ha szeretnénk a forgalomból kivonást elkerülni, a foglalás tényéről történő tudomásszerzésünket követően célszerű minél hamarabb felkeresni a végrehajtót (ha a gépjármű már forgalomból kivonásra került, javaslom, hogy ne a lefoglalt gépjármű fel tegyük ezt :)

- végrehajtási jog bejegyzése ingatlanra: a "kakukktojás", ugyanis itt az illetékes földhivatal útján értesül a tulajdonos a foglalásról, itt a foglalás ténye szintén azt jelenti amit a gépjárműnél is: használhatjuk az ingatlant, de nem adhatjuk el; ez esetben szintén ne ijedjünk meg, ez nem jelenti, hogy jön a végrehajtó és utcára tesz minket, mint írtam az egy hosszú folyamat, fontos még kiemelni, hogy itt csak a nevünkön lévő ingatlan foglalható (tehát ha bérlők vagyunk a lakásban azt a végrehajtó nem tudja lefoglalni, ha mégis arra a címre kapunk (másfajta) levelet annak az az oka, hogy oda vagyunk bejelentve, vagy azt a címet adtuk meg a végrehajtónak, végrehajtást kérőnek), a végrehajtó a nevünkön lévő ingatlant mindig csak akkor értékesítheti (árverezheti), ha más módon a követelés nem, vagy belátható időn belül nem fog megtérülni, ez a végrehajtási eljárás egyik alapszabálya; szintén gyakori ijedelmet okoz, amikor az ingatlan tulajdonosa nem egyedül az adós: a tulajdonostársak ugyanis gyakran megijednek, hogy őket is érinti a foglalás, nekik üzenem, hogy nyugodjanak meg ilyenkor csak az adós nevén lévő tulajdoni hányad (pl.: 1/2) foglalható/árverezhető.

- üzletrész foglalási jegyzőkönyv: erre akkor kerülhet, sor, ha egy cégben (pl.: kft.-ben) tagok vagyunk, vagyis a cég tulajdonosai, itt a foglalás ténye szintén azt jelenti, hogy a cégben lévő részesedésünktől nem tudunk megválni, amíg a foglalás ténye be van jegyezve, az üzletrészt egyébként a végrehajtó szintén árverezheti, ugyanúgy mint pl. egy gépjárművet is, ilyenkor, ha árverésen egy vevő azt megveszi, akkor a vevő veszi át az adós korábbi helyét a cégben (tehát ő lesz a cég tagja); fontos még hozzátenni, hogy Bt. esetében nem üzletrész foglalás történik, hanem a végrehajtást kérő élhet az adós tag helyett a rendes felmondás jogával (azonban ez egy szintén jogilag bonyolult speciális eset, a részletekbe nem mennék most bele), így próbálva szerezni kielégítést, ez a gyakorlatban kevésbé szokott hatékony lenni megtérülés szempontjából.

- becsértékközlés felekkel: ingatlan esetében a végrehajtó megállapítja annak becsértékét, ezt közli a felekkel, érintettekkel (pl.: a ingatlan társtulajdonosaival), ez értelemszerűen a végrehajtási jog bejegyzését követi, de még az árverés kitűzés előtt történik meg,

ha a megállapított becsértékkel az érintett személyek nem értenek egyet mert szerintük az kevesebbet, vagy éppenséggel többet ér, azt gyakran végrehajtási kifogással támadják, én ezt nem javaslom két okból sem:

1. valószínűleg a bíróság el fogja utasítani, mert a végrehajtó az esetek 99%-ban az illetékes önkormányzat becslése alapján állapítja meg az (ugyanakkora) értéket

2. ha az ingatlan többet/kevesebbet ér az az árverésen úgyis kiderül: sok licit érkezik rá és felverik az árát a "reális árra", vagy ha nem ér annyit senki sem fog licitálni rá (jó esetben), a piac beárazza úgyis az ingatlant, a licitálók nem restek utánanézni az ingatlannak, tudják megéri-e nekik az adott ingatlanra licitálni...

- ingatlanárverési hirdetmény: ez esetben már kezdhet aggódni az adós, mivel itt már sikeres árverés esetén el is vesztheti az ingatlan tulajdonát, azonban ebben az esetben még mindig nem reménytelen a helyzet, még innen is van "visszaút", de az idő ez esetben már jobban szorít.

- ingatlan árverési jegyzőkönyv: ez esetben (ha az ingatlan megtartása a célunk) már szinte biztosan "elkéstünk", a jegyzőkönyv jogerőre emelkedéséig még halvány reményünk marad, de ha ebből a helyzetből szeretnénk még valahogy megtartani az ingatlant (tulajdonosok maradni) annak megoldása semmiképp sem egyszerű feladat, célszerű tehát a korábban küldött iratok érkezést követően intézkedni, az árverés elkerülése érdekében.

- jegyzőkönyv befejezésről: ahogy a neve is mutatja ez a jegyzőkönyv arról szól, hogy a végrehajtási eljárás befejezésre került, célszerű az iratot megőrizni!,az esetek jelentős részében a jegyzőkönyvhöz mellékelnek díjjegyzéket is az elszámolt pénzekről, ha a legalsó sorban egy 0-t látunk az megerősít minket abban, hogy az eljárás befejezésre került, az ügy lezárult.

Végezetül ismét hangsúlyoznám, hogy a végrehajtási eljárásban a végrehajtótól levelet nem csak a felek (adós, végrehajtás kérő) kaphat, a végrehajtónak kötelessége ugyanis az eljárásban egyéb módon érintett személyeket is tájékoztatni az őket érintő eseményekről, cselekményekről. A teljesség igénye nélkül ilyen lehet például: az eljárásban nem adós ingatlan tulajdonostárs, aki ugyan tulajdonos marad, de egy sikeres árverés esetén mással kell osztoznia a tulajdonon, vagy egy cég nem adós tagja (tulajdonosa), akit szintén érint, ha a másik tulajdonos személye megváltozik, de ide sorolható még akár közös bankszámla esetén a bankszámla másik tulajdonosa, akinek a pénzét egy bankszámlazárolással ugyanúgy levonhatják, mint az adósét (ebben az esetben is van persze megoldás annak visszaszerzésére, de ez szintén hosszabb kifejtést igényel). Az Ő esetükben is azt tudom javasolni, amit a bejegyzésem elején javasoltam: olvassák el az iratot (ha kell többször is), és ha nem értik, miért kapták azt mindenképp keressenek fel egy végrehajtásban jártas személyt, aki segít nekik annak értelmezésben.